Üres üzletekből élő belváros: új koncepció mutatja meg, mire építhetne Gyöngyös

·

A belvárosi üzlethelyiségek újranyitásától az Angyal csárda hasznosításán át a bérlakásrendszer megújításáig számos területet érint Lopez Benjamin Gyöngyösről készített koncepcióterve. A helyi civilek felkérésére dolgozó városfejlesztő szerint a város egyik legnagyobb tartaléka a saját ingatlanvagyona: ennek tudatos hasznosításával a turizmus, a helyi vállalkozások és a lakhatás feltételei is javulhatnának. A dokumentum egy későbbi stratégia előkészítését szolgálja, a megvalósításhoz részletes felmérésekre, önkormányzati döntésekre és finanszírozásra is szükség lenne.

Hogyan lehetne elérni, hogy a Mátrába érkező turisták Gyöngyös belvárosában is több időt töltsenek, a helyi vállalkozások könnyebben találjanak megfelelő üzlethelyiséget, a fiatalok pedig megfizethető lakhatáshoz jussanak? Lopez Benjamin városfejlesztő koncepciója ezeket a kérdéseket összefüggéseikben vizsgálja. Kiindulópontja, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő épületek és telkek hasznosítása közvetlenül befolyásolhatja, milyen szolgáltatások, lakások és közösségi terek állnak rendelkezésre a városban.

A szakember közösségi oldalán arról számolt be, hogy több hónapos munka előzte meg a döntés-előkészítő anyag elkészítését. Megvizsgálta Gyöngyös adottságait, az önkormányzati ingatlanok hasznosítási lehetőségeit és más magyar városok példáit. A folyamat részeként lakossági fórumot és szakmai egyeztetéseket is tartottak.

Megvannak az adottságok, de hogyan kapcsolódhatnának össze?

A 21 oldalas dokumentum egy integrált vagyongazdálkodási és gazdaságfejlesztési stratégia alapjait vázolja fel. Ez közérthetően azt jelenti, hogy az épületekről, üzletekről és fejlesztési területekről szóló döntéseket a város hosszabb távú céljaihoz igazítanák. Egy üzlethelyiség bérbeadásánál például azt is mérlegelnék, milyen szolgáltatással gazdagítaná a környéket, egy történeti épület felújításánál pedig azt, hogyan kapcsolódhatna a belvárosi programokhoz és a turizmushoz.

A helyzetértékelés szerint Gyöngyös ehhez kedvező adottságokkal rendelkezik. A Mátra közelsége, a történeti belváros, a helyi vállalkozások, a MATE Károly Róbert Campusa és a közlekedési kapcsolatok egyaránt fejlesztési lehetőséget jelentenek. A szerző ugyanakkor úgy látja, ezek hatása jelenleg csak korlátozottan erősíti egymást.

A koncepcióban szereplő adatok szerint Gyöngyös népessége 2010 és 2020 között közel 3300 fővel csökkent. A dokumentum ezt a város lakosságmegtartó képességének problémájaként kezeli, amelyre a lakhatás, a szolgáltatások és a városi környezet együttes fejlesztésével keres választ. A népességi adat önmagában nem magyarázza meg az elvándorlás és a fogyás okait, de jelzi, miért kap hangsúlyt a tervben a fiatalok és a helyben dolgozók megtartása.

Először azt kellene pontosan látni, mije van a városnak

A dokumentum egyik leghatározottabb kritikája az önkormányzati ingatlanvagyon kezelését érinti. Lopez Benjamin értékelése szerint nincs olyan egységes, teljes körű és naprakész rendszer, amelyből egyszerre lehetne áttekinteni az ingatlanok műszaki állapotát, értékét, kihasználtságát, bevételeit és felújítási igényét. A szerző szerint ez megnehezíti annak eldöntését is, mely épületeket érdemes megtartani, felújítani, bérbe adni vagy értékesíteni.

Ezért az első javasolt lépés egy átfogó vagyonfelmérés és egy digitális, térképes ingatlannyilvántartás létrehozása. A rendszer a hivatali munkát segítő részletes adatok mellett nyilvánosan elérhető információkat, állapotleírásokat és fényképeket is tartalmazhatna. Így egy vállalkozó könnyebben megtalálhatná a számára megfelelő helyiséget, az önkormányzat pedig pontosabban láthatná, hol van szükség beavatkozásra.

Kedvezményes üzlethelyiségekkel élénkítenék a belvárost

A belvárosi üzleteknél a koncepció különösen fontosnak tartja a bérbeadás feltételeinek átalakítását. A helyzetértékelés szerint a régi szerződések egy része alacsony díjjal működik, miközben az újonnan belépők számára egy rossz állapotú helyiség kibérlése a szükséges felújításokkal együtt túl nagy terhet jelenthet.

A javaslat erre kedvezményes, fejlesztést ösztönző helyiségpályázatokkal reagálna. Ilyen eszköz lehetne a bérbeszámítás: a vállalkozó által elvégzett, előzetesen elfogadott felújítás költségének egy részét jóváírnák a bérleti díjban. A kedvezményeket meghatározott szolgáltatásokhoz vagy értéknövelő beruházásokhoz lehetne kötni.

A pályázatok bemutatásán is változtatna a terv. Jó minőségű fényképeket, alaprajzokat, érthető műszaki leírásokat és aktív hirdetést javasol. Az üzletnyitás feltételeit így már az érdeklődés kezdetén könnyebb lenne felmérni.

Ennek azonban a környék megújulásával együtt lenne igazán értelme. A koncepció a Fő tér, a Kossuth Lajos utca, a Koháry út és a Jókai Mór utca térségét emeli ki, valamint a belváros árkádos udvarait, köztük a Rákóczi- és a Grassalkovich-udvart. A közterületek állapota, a gyalogos közlekedés kényelme, a parkolás rendje és az üzletek kínálata együtt határozza meg, mennyire szívesen időznek itt az emberek.

A terv logikája szerint egy rendezettebb utca jobb feltételeket teremthet a vendéglátásnak és a kereskedelemnek, a működő üzletek pedig több látogatót és mindennapi használót vonzhatnak a közterületekre. Ehhez a bemutató rendszeres főtéri programokat, éves eseménynaptárt is felvet.

A Mátra vendégeit a belvárosba is becsalogatnák

A turisztikai elképzelések központi kérdése, hogyan kapcsolódhatna szorosabban a belváros a Mátra vendégforgalmához. A dokumentum szerint 2025-ben Gyöngyösön 147 ezer vendég 284 ezer vendégéjszakát töltött el. Az adat értelmezéséhez hozzátartozik, hogy Mátrafüred és Kékestető is a város közigazgatási területének része: a vendégéjszakák száma tehát önmagában nem mutatja meg, mennyi turisztikai költés jut a történeti városközpontba.

A szerző éppen ezen a kapcsolaton erősítene. A Mátrába érkezők számára a belvárosi vendéglátás, a kulturális helyszínek, a borvidéki kínálat és a kerékpáros szolgáltatások adhatnának további programot. Farkasmály történeti pincesorát a tulajdonosi helyzet tisztázása után önálló turisztikai fejlesztési területként is megvizsgálná.

Több ismert épület számára új szerepet keres a koncepció. Az Angyal csárdát a néptánchagyományhoz és a csárdáshoz kapcsolódó rendezvény- és vendéglátóhelyként képzeli el, a zsinagógánál kulturális központ kialakításának lehetőségét említi. A volt laktanya területe szintén szerepel a további vizsgálatra javasolt helyszínek között.

Ezek egyelőre hasznosítási irányok. Az eltérő tulajdonviszonyok miatt az önkormányzat szerepe sem lehet mindenhol azonos: egyes helyszíneken tulajdonosként, máshol együttműködő partnerként vagy a fejlesztési feltételek alakítójaként léphetne fel. A felújítás mellett minden esetben tisztázni kellene a későbbi működtetést, annak költségeit és várható bevételeit is.

A turizmus és a helyi gazdaság összekapcsolásában a MATE Károly Róbert Campusának is szerepet szán az anyag. A borászati, turisztikai és vendéglátási tudás a városi fejlesztések szakmai hátterét erősíthetné. Az egyetem, a helyi vállalkozások és a befektetők bevonását rendszeres együttműködésekre építené a szerző.

Több elérhető lakás kellene a fiataloknak és a helyben dolgozóknak

A lakhatási javaslatok ugyanilyen hangsúlyosak. A koncepció értékelése szerint a jelenlegi önkormányzati bérlakásrendszer kevés lehetőséget kínál új igénylőknek, különösen fiataloknak és helyi munkavállalóknak. A dokumentum a lakásállomány állapotát és a felújításokra rendelkezésre álló bevételek elégtelenségét is problémaként azonosítja.

A megoldási irányok között szerepel a bérleti feltételek és díjak felülvizsgálata, a lakások közötti továbblépés lehetőségének javítása, valamint új bérlakások fejlesztésének előkészítése. A cél az lenne, hogy a rendszer több élethelyzetre tudjon választ adni, és a városban munkát vállalók számára is elérhetőbbé tegye a helyben lakást.

Ez a koncepció egyik legérzékenyebb része. A felújítást fedező bevételek növelését össze kellene egyeztetni a bérlők fizetőképességével és lakhatási biztonságával. A dokumentum kijelöli a reform irányát, de a konkrét díjakat, támogatási megoldásokat és átmeneti szabályokat egy későbbi programnak kellene kidolgoznia.

A Duranda megújítása a lakók helyzetének rendezését is igényli

A lakhatási fejezethez kapcsolódik a Duranda, a Zsellérköz és a Harmadosztály helyzete is. A szerző a szegregációval érintett területek problémáit átfogó városrehabilitáció keretében kezelné. A Durandánál együtt vizsgálná a lakók elhelyezését, a szociális és rendészeti programokat, az alternatív lakásfejlesztéseket, valamint a terület későbbi hasznosítását.

Ennek eredményességét az mutatná meg, hogy az érintett családok tartósan jobb lakhatási és társadalmi helyzetbe kerülnek-e. A terület megújításának részletes programjában ezért alapvető kérdés lenne, hová és milyen feltételekkel költözhetnének a lakók, illetve milyen segítséget kapnának.

A Duranda jelenlegi állapota. Fotó: Péter Alvarez, 168.hu

A további fejlesztési lehetőségek között a vasútállomás környéke és más alulhasznosított, korábbi ipari vagy közlekedési területek is megjelennek. Ezeknél a koncepció először a tulajdonviszonyok és a szabályozási feltételek feltárását javasolja, majd lakhatási és gazdasági hasznosításukat vizsgálná. A prezentáció a Bugát Pál Kórház régi tömbjének egészségügyi és szociális célú hasznosítását, a Gyöngyösi-tó térségének közösségi fejlesztését és a városi strand lehetőségeinek áttekintését is felveti.

Gyulától Józsefvárosig több példából merít a terv

A dokumentum több magyar város példájával támasztja alá az elképzeléseket. Gyulán a turisztikai kereslet és a belváros összekapcsolását, Sárváron az önkormányzati turisztikai vagyon működtetését, Tokajnál a borvidéki adottságokra épülő következetes fejlesztést emeli ki. Miskolc, Józsefváros és Szombathely a helyiséggazdálkodás és a közterület-megújítás összehangolására szolgál példaként.

Ezek a szerző által követendőnek tartott megoldások, amelyek gyöngyösi alkalmazhatóságát külön vizsgálni kellene. A koncepció maga is jelzi például, hogy a gyöngyösi üzlethelyiségpiac érzékenyebb a miskolcinál, ezért itt a vállalkozói beruházások ösztönzésére helyezné a hangsúlyt.

Mi kell ahhoz, hogy az elképzelésekből fejlesztések legyenek?

A megvalósításig még több lépés hiányzik. A vagyonfelmérést egy gazdasági, társadalmi és műszaki vizsgálat követné, majd ezek alapján készülhetne el a stratégia és az intézkedési terv. Ebben már konkrét projekteket, felelősöket, határidőket és finanszírozási megoldásokat kellene meghatározni. A bemutató indulásként három–öt előzetes mintaprojekt kijelölését is javasolja.

A mostani anyaghoz nem tartozik tételes beruházási költségvetés vagy biztosított fejlesztési forrás. A szerző önkormányzati, állami, uniós és magánforrások bevonásával számol, ezek elérhetőségét és feltételeit azonban a konkrét projektekhez kellene megvizsgálni.

A koncepció legfontosabb vállalása az összefüggések bemutatása: hogyan segítheti egymást egy felújított üzlet, egy kellemesebb közterület, egy új kulturális helyszín és a helyben elérhető lakhatás. A következő érdemi döntés az lenne, hogy Gyöngyös mely javaslatokat kívánja részletesen előkészíteni, és milyen erőforrást rendel ehhez. Ekkor válhatna mérhetővé, hogy az elképzelésekből mennyi újranyitott üzlet, használatba vett épület és elérhető lakás születhet.

Forrás: Lopez Benjamin közösségi bejegyzése, a döntés-előkészítő koncepcióterv és a hozzá kapcsolódó prezentáció. A helyzetértékelés és a számszerű adatok ezekből az anyagokból származnak.

(Borítókép: Gyöngyös belvárosa. Fotó: Lopez Benjamin, Facebook)